Bindics Attila

„A kert és a növényeim a mindenem”

A növények iránti szeretetét Bindics Attila nagymamájától örökölte. Nem véletlen, hogy a balatonfüredi kertészeti szakközépiskolát választotta kiskamaszként. Bár voltak kitérőutak az életében – mentősként dolgozott 14 éven át –, hobbiként a kertészkedés mindig az élete része maradt. Sőt, míg mentősként tevékenykedett, a tapolcai piacra akkor is kijárt, hogy eladja a kertben megtermelt gyönyörűségeket. Ma a Liliomkertben a fűszernövényektől kezdve a legcsodásabb zöldségeken és gyümölcsökön át a lekvárokig ezerféle dolgot kínál. Ha valaki meglátja a portékáit, az érzi, hogy egy asztalnyi nagybetűs Egészség terül el előtte, amibe csak bele kell harapni.

„Az édesapám azt mondta valamikor, hogy ha azt csinálod, amit szeretsz, az már fél siker. Mivel a munkám a hobbim, és ebből meg is élek, sikeres embernek érzem magam. Hogy ki vagyok én valójában? Hivatalosan őstermelő, de jobb, ha a vevőim mondják meg rólam, hogy ki is vagyok. Gyertek ki vasárnap reggel a Liliomkertbe, nézzék meg az asztalomat kora reggel, abból minden kiderül!”

Attila azt vallja, az életben az egyik legfontosabb, hogy meglássuk a szépséget a legegyszerűbb dolgokban is. Számára ez ad örömet, ezt az értéket képviseli, és ezt szeretné átadni a vásárlóinak is.

„Egyszerűség, hagyományok, egészség, jó levegő – a kert és a növényeim a mindenem! Mindez persze rengeteg munkával jár, az egész életemet ez tölti ki. Aki növényekkel foglalkozik, tudja, hogy ez egész éves elfoglaltságot jelent. Én ráadásul mindent egyedül csinálok. Időnként segít csak be valaki, amikor sok gyümölcs érik egyszerre.”

Január-februárban van csupán egy kis pihenés, de természetesen ekkor sem tétlenkedik. Az őszi-téli időszak a virágkötészeti termékek készítésének ideje, természetesen saját virágokból, az ünnepkörnek megfelelően. Ez az egyik szenvedélye. Még a lekvárfőzés közben félretett gyümölcsmagokat is felhasználja. De készül terméskoszorú és csokor csipkebogyóból is. Attila azt mondja, ezeket főként a nyaralók veszik meg, és amikor mennek haza, elvisznek egy szeletet a balatoni hangulatból.

„A földem adottságainak és a keresleti igényeknek megfelelően termelek. Egyszerűen azért szeretem ezt az egészet csinálni, mert ez a szerelmem. Imádom a birtokomat! Itt minden az én kezem munkája. Lenyűgöz, hogy a fekete földből milyen pompás színek, formák, ízek bújnak elő! Nekem tényleg ez a mindenem…”