Régi tervem vált valóra tavaly, amikor a környéken sikerült házat vásárolnom, közelebb kerülve ahhoz, hogy a lakóhelyemet Budapestről alapvetően erre a gyönyörű vidékre helyezzem át. Az utóbbi években egyre inkább ügyelek arra, hogy milyen élelmiszert fogyasztunk, azt milyen körülmények között állítják elő, és hogyan tudunk hozzájutni. Jelenleg nem okoz problémát, hogy ennek érdekében alkalmanként 60-80 km-es beszerzőkörútra menjek. Közben lehet ismerkedni, és újabb forrásokra tippeket kapni, jobban megérteni az előállítási folyamatokat. De talán nem kellene mindezt önerőből véghezvinni!
Többek között ezért is tetszett a Liliomkert Éléskamra Szövetkezet ötlete. Termelőket és fogyasztókat szeretne összehozni. Kiszámítható és előre tervezhető minden oldalról, és nem utolsósorban hosszútávon fenntartható módon próbál gondoskodni erről. Látva a Liliomkert Piacot és a diszeli Vörös Ló Kávéházat, véleményem szerint jó a háttér és jó az irány. Én magam nem termelő, csupán fogyasztó lennék. Egyrészt ezért vásároltam részjegyet, de azt gondolom, hogy ezzel együtt – természetesen lehetőségünkhöz mérten – felelősségünk is van abban, hogy ez az ambiciózus terv megvalósuljon.
