„Nálunk saját csizmája van a káposztának.”
Éva szülei mindig mezőgazdasággal foglalkoztak, így a föld és a növények szeretete teljesen
természetes volt számára. Amikor férjhez ment, anyósa vitte tovább életében ezt a vonalat, aki ugyan a családnak termelt elsősorban, de a felesleget mindig kivitte a piacra. Amikor férje édesanyja már egyre kevesebbet bírt, átvette tőle ezt a szép feladatot, de a háttérben a „Mama” mai napig segít a kertben, a piacra azonban ma már csak Éva jár. Az új életvitel pedig annyi energiát igényelt, hogy korábbi irodai munkáját lassan felváltotta az őstermelői lét.
A munka valójában már januárban kezdődik, hiszen a vetőmagokat akkor kezdik palántázni a fűtött üvegházban. Onnan kerül át a fóliába, majd a szabad ég alá. Tavasszal vetik a cukorborsót és az újhagymát. Utóbbiból ősszel is kerül a földbe, akárcsak a retek- és a salátamagból, hogy a tél elmúltával minél korábban vihessenek belőle a piacra, Éva ugyanis azt figyelte meg, hogy minél korábban kerül ki valami a pultra, annál szívesebben veszik, mert a hosszú tél után mindenki ki van éhezve a friss ízekre.
Azért, hogy a megmaradt zöldségek és gyümölcsök se vesszenek kárba, Éva a sokak által alkalmazott befőzés mellett egy újra virágkorát élő módszerrel is tartósít: a fermentálással. A laktofermentálás valójában egy erjesztési folyamat, melynek során tejsavas erjedés megy végbe. A savanyított káposztát mindenki ismeri, azt azonban már kevesebben tudják, hogy ez a gyerekkorunk óta ismert finomság is laktofermentáció eredménye. A zöldségek mosás, darabolás és mérés után adalékanyagmentes sóval és szűrt vízzel kerülnek egy üvegbe, 20 Celsius-fokos hőmérsékletre. Innentől kezdve nincs is más dolog velük, csak várni a csodára.
„A fermentálás tulajdonképpen egy előemésztés, melynek során a tejsavbaktériumok a zöldségekben található cukrot lebontják tejsavvá és széndioxiddá. Kutatások bizonyítják, hogy a nagy ballasztanyag-tartalom és a fontos tejsavbaktériumok mellett antibakteriális hatású anyagok sorát tartalmazzák, illetve ásványi anyagokat és vitaminokat is. Ennek köszönhető, hogy több vitamin van a savanyított káposztában, mint a nyers változatban! Minden zöldséget lehet erjeszteni, sőt nemcsak lehet, de érdemes is, hiszen az erjesztés folyamán probiotikumok is képződnek benne. A fermentált zöldségek és azok leve is immunerősítő, rákmegelőző hatással bír. A káposzta mellett gyakran erjesztek kerékrépát is, amiben számos ásványi agyag rejtőzik. A répasavanyítás zalai hagyomány, nem mindenki ismeri, de én igyekszem minél több emberrel megismertetni a piacon!”
Éva mindig készít egy kis meglepetést a vásárlóinak a karácsonyi időszakra. Fermentálja az uborkát, majd kisebb üvegekbe teszi kapor társaságában, lezárja, befőzőautomatában kidunsztolja, és az ünnepek előtt viszi csak ki a piacra. Ilyenkor mindig hatalmas az öröm, hogy friss kovászosuborka kerülhet a karácsonyi asztalra.
„Érdemes mindig vegyesen fogyasztani a fermentált zöldségeket. Minden évszaknak megvan a maga zöldsége, ami akkor terem, akkor érik be, és akkor kell fermentálni. Garantáltan jól fog esni a szervezetnek. Nyáron cukkinit is erjesztek, méghozzá kaporral. Ahogy az ember beleharap egy fermentált zöldségbe, az az érzése támad, hogy megkönnyebbült a szervezete. Szinte hálás érte!”
A padlizsánt parázson süti, grillezett padlizsánkrém készül belőle, amelyből aztán a zakuszkába is kerül. Éva azt mondja, pirított kenyérhez és sülthúsokhoz is kiváló.
A daráltpaprikája is nagyon kedvelt termék, ebből készül édes, édes-foghagymás, erős, erős- fokhagymás és extra erős is. Gulyásba, pörköltbe, fasírtba, töltött paprikába vagy bármibe téve nagyon jó ízt ad. A darált paprikába nem tesz sok sót, inkább hőkezeléssel tartósítja, aminek köszönhetően sokkal kellemesebb az íze, és nyersen is fogyasztható.
„Jó olyat létrehozni, ami a családom és a vendégeim egészségéhez is hozzájárul. Azt tudod szívesen adni, amit szívesen csinálsz. Szeretem különlegességekkel meglepni a vásárlóimat. Ilyen a Stanley szilvából megálmodott csemegénk is: a szilvát felvágjuk, a közepébe beleteszünk egy fokhagymát, és cukros-ecetes lében eltesszük. Nagyon gusztusos és finom savanyúság. A zöldségeket és a gyümölcsöket többféleképpen is fel lehet használni, ezerféle lehetőséget kínálnak. Viszem frissen is a piacra, de ha nem fogy el, fermentálom, vagy mennek lekvárnak. Egy fermentált, roppanós zöldbab a legjobb nasi, sokkal jobb, mint a ropi, próbálják ki!”
Van még két kedvelt különlegessége: a csomboros csalamádé és a kimchi. Utóbbi a koreai konyhaművészet egyik legismertebb és legegészségesebb étele. Van benne kelkáposzta, sárgarépa, retek, újhagymaszár, fokhagyma, gyömbér, erjesztett szójaszósz, sós szűrt víz és Éva saját darált csípős paprikája. Emellett rostos zöldségleveket is árul, télen például fokhagymás-sütőtökös-gyömbéres sárgarépalét, ami szintén erjesztéssel készül. Az ízletes és rendkívül ízlésesen tálalt savanyúságok mellett bodzából, akácvirágból és rózsából szörpöt is készít, és almalé is kerül a pultra.
Éva a birsalmasajtjáról is messzeföldön híres, amiről azt mondja: tévhit, hogy sok cukor kell bele! Szerinte sokkal jobban felszínre jön a birs valódi íze, ha nem nyomjuk el a sok cukorral. A lekvárokat és a szörpöket cukormentesen is készíti, ha szükséges, természetes édesítőszereket használ hozzájuk, steviat vagy eritritolt. A hagyományos lekvárok mellett készít például gyömbéres, illetve narancsos sütőtöklekvárt is.
„Ma már sok minden megtalálható a pultomon a Liliomkertben, de amit a családból hoztunk, az a káposzta és a kerékrépa. Azokat már gyerekként tapostuk, és így tesszük ma is. Nálunk saját csizmája van a káposztának, ugyanis azzal tapossuk. Taposás helyett lehet döngölőfát is használni, ez mindegy, a lényeg, hogy fermentáljunk, mert az egy ősi és rendkívül egészséges eljárás. Mindenkinek csinálnia kellene otthon, én erre biztatok mindenkit. Érdemes olyan zöldséggel betanulni a fermentálást, ami könnyű, például a retek vagy az uborka, utána már menni fog a többi is. Ha fermentált ételt fogyasztunk, a szervezetünk meghálálja! Úgy kell élnünk, hogy a táplálékunk legyen a gyógyszerünk. Ne feledjük el, hogy jobb megelőzni minden betegséget, mert később sokkal nehezebb visszafordítani a folyamatokat!”